Az április szeszélyes, bolondos és vidám. Változó időjárása hol megmosolyogtat, hol felbosszant bennünket. Hozzuk elő a kerti bútorokat, és ha az áprilisi időjárás is engedi, a család, a barátok a tavaszi kert pompájától körülölelve, a teraszon gyűlhet össze ebédre, beszélgetésre. Dolgozzunk kint serényen, de a szép idő beköszöntével ne feledkezzünk meg a jól megérdemelt pihenésről sem, amit szépen gondozott kertünkben a legjobb eltölteni.
A gyümölcsfák alá ebben az időszakban érdemes a nitrogénműtrágyát kijuttatni. Ezzel sok későbbi munkától óvjuk meg magunkat. Öntözzünk, amennyit csak tudunk: jobb, hogy ha egyszerre nagyobb vízmennyiséget adagolva, ritkábban, mint ha kevés vízzel gyakrabban öntözünk. Maximum 1 kg nitrogénműtrágyát 100 l vízben feloldva is kijuttathatjuk. Ideje átvizsgálni a fák koronáját, és utánaigazítani a metszésnek: vágjuk rövidebbre a túl hosszú vesszőket, és távolítsuk el a száraz ágakat, csonkokat.
Megkezdhetjük a gyümölcsfák vesszőinek lekötözését is, ezzel ösztökélve több termőrügy fejlesztésére a fákat. Ha a virágzás elhúzódik csapadékos, hűvös időjárás miatt, az őszibarackot tafrinás levélfoltosság, a kajszit, és a meggyet monília kártétele ellen kell permetezni (virágzó fákat csak gombaölő szerrel permetezzünk!).
A fűtött meleg helyeken (hobbiház, stb.) cserépbe vagy ládába ültetett virágmagvaink kikeltek. Ha 10 cm-nél magasabbak palántáink, és úgy látjuk, túl sűrűn vannak, érdemes tejfölöspohárba, vagy kis cserepekbe kettesével áttűzdelni, és a kiültetésig így nevelni tovább őket.
Kezelést igényel még a régebbi, vagy a tavaly elvetett gyepfelület is. Most készíthetünk virágágyat, ha tavaly nem tettük meg. Jelöljük ki a virágágy helyét, óvatosan vágjuk körbe ásónkat függőlegesen tartva. Ezután az eltávolítandó gyepből gyeptéglákat vághatunk ki: ezek 20x20 vagy 30x30 cm-esek, 5 cm vastagok legyenek. Ezeket máshol a kertben telepíthetjük.
Hajtanak már az előnevelésre becserepezett gumós növények is (dália, kánna), ezeket időnként levegőztetve tartsuk őket világos, mérsékelten meleg helyen. Ha meleg az időjárás, vethetjük a szabadba a kevésbé melegigényes, és az átültetéseket nehezen tűrő virágmagvakat (pl. a karógyökeret fejlesztők). Ilyenek: a nyári őszirózsafélék (Aster sp.), a búzavirág (Centaurea cyanus, C. moschata), a szagosbükköny (Lathyrus odoratus), a díszmák (Papaver somniferum, P. rhoeas). Virágágyak szegélyére ajánlható a tatárvirág (Iberis sp.), az illatos tatárvirág (Lobularia maritima), stb. A nyári ciprus (Kochia) magja is vethető szabadföldbe, ez jó cserjepótló, vagy sövénypótló kerítésnél. Ugyanerre a célra, vagy kerítésre, rácsra futtatásra vethetünk hajnalkát (Ipomoea sp.), vagy szagosbükkönyt (Lathyrus) is.
Ideje elültetni a gladiolusz és liliomhagymákat is, fontos, hogy csak egészséges szaporítóanyagot ültessünk el. Kisebb hagymát kevésbé mélyre (kb. 10 cm), nagyobbat mélyebbre ültessünk (10-15 cm), ez kicsit mélyebb az átlagosnál, a de így a hosszú szárat nevelő növényeket megóvjuk a szél káros hatásaitól. Permetezzünk a tulipánvész megelőzésére.
Április közepétől nyírni kell az enyhe esőktől gyorsan növekvő füvet. Megkönnyíthetjük a gyep későbbi fenntartását, ha a mohát és a gyomokat addig távolítjuk el, amíg kevés van belőlük, és gyengék. Ezen kívül már csak nitrogén- és kálitartalmú műtrágyák talajba juttatásával kell a tápanyagellátásról gondoskodni. Ezt elég, ha a tenyészidő folyamán 2-3 alkalommal juttatjuk ki, a jobb felszívódás érdekében az öntözővízzel együtt.
Miután a kúszórózsa kihajt, könnyebb észrevenni az elhalt, barnult, vagy öreg részeket: emiatt érdemes ilyenkor tisztítani, metszeni őket. Ha kell, permetezzünk a rózsa kórokozói ellen (lisztharmat, rozsda, vagy fabreás levélfoltosodás).
