A változékony április sokszor igencsak megtréfál minket. Aki érzékeny rá, sokat szenvedhetett az egy nap alatt bekövetkező akár 15°C-os változástól is. A szokottnál később virágzó gyümölcsfáink már elhullajtják szirmaikat, és elkezdik érlelni gyümölcseiket. A kert növényei sok-sok törődést igényelnek ilyenkor, de minden munkát sokszorosan és látványosan hálálnak meg.
A tavasszal ültetett csemeték megeredését a rügyek duzzadása jelzi. Ha ez még nem kezdődött el, segítsünk rajtuk ismételt öntözéssel, és a törzsükre lazán felcsavart újságpapírral, amit sokszor nedvesítünk. A növekvő korban lévő gyümölcsfáink hajtásai közül is metsszük ki tőből a korona belsejébe növő, és az ikerhajtásokat. Az elvirágzott gyümölcsfák magházainak duzzadásából következtethetünk arra, mennyi virág termékenyült meg. Kielégítő termésmennyiségre számíthatunk már 25-30%-nál is.
A gyümölcsfák és a gyümölcstermő cserjék most vannak a legerősebb növekedés szakaszában. Sok tápanyag, és ezek között főleg nitrogén szükséges a sejtek, szövetek felépítéséhez. Az évi nitrogénműtrágya-adag második harmadát most juttassuk ki. A gyümölcsöskert talajára 4-5 dkg/m2 nitrogéntartalmú műtrágyát szórjunk ki, és rögtön kapáljuk, vagy gereblyézzük bele a talajba, így feloldódik, és le tud szivárogni a gyökerekkel átszőtt talajrétegbe. A sziromhullás után az őszibarack, kajszi, mandula, cseresznye és meggyfákat sok károsítótól kell megvédeni, a permetlevet gondosan állítsuk össze a megfelelő növényvédőszerekből.
Az árnyéki gyeppótlók erősen megindultak a növésben (borostyán - Hedera, meténg - Vinca, orbáncfű - Hypericum, stb.). Áprilisban még ültethetünk fenyőféléket és örökzöld cserjéket, ezután már csak augusztusban van erre lehetőségünk.
Már szaporíthatók tőosztással a páfrányfélék, az évelőket még ne bolygassuk, különösen a kora tavaszi virágzásúakat ne. Ha a dália és kánnagumókat nem hajtattuk elő, hozzuk elő a téli tárolóhelyről, letisztogatás után szaporítsuk, ha szükséges (a dáliagumón hagyjunk szárat), és kiültethetjük szabadföldbe. A gumók nagyságától függően az ültetési mélység 15-20 cm.
Kitelepíthetjük a szabadba az eddig szobában tartott citromfácskákat. Legjobban a félárnyákos helyet kedvelik, növekedésük ilyenkor gyorsul, tehát sűrűn tápoldatozzuk őket. Az elvirágzott cserepes hortenziát is kiültethetjük a kertbe, védett, félárnyékos helyre. Engedjük visszahúzódni az elnyílott meghajtatott hagymás vagy gumós növényeket, öntözésüket mérsékeljük, majd szüntessük be. Ha teljesen elszáradt a lombjuk, szedjük ki őket a földből, és megtisztítva tároljuk az őszi kiültetésig.
Ha szobanövényeink gyökere sűrűn benőtte a földlabdát, átültethetjük nagyobb edénybe. Csak egy-két cm-rel nagyobb új cserép szükséges, mert a túl nagy tenyészedényben pangóvíz keletkezik, amit a gyökér nem tud felvenni, ezáltal gyökérrothadás léphet fel. Az átültetéshez fontos, hogy fertőzésmentes földkeveréket használjunk. Vágjuk vissza az ép részig a rothadó gyökereket, majd faszénporral szórjuk be a vágási felületet. Szobanövények átültetésekor észlelhetünk rothadást, vagy más betegséget a gyökérzeten. A beteg részeket eltávolítva rázzuk ki a földet a gyökerek közül, és a növényt ültessük el új, friss földbe és edénybe. Keverjünk tiszta folyami homokot is a növények földjébe (1 rész homok, 3 rész föld arányban).
Frissítsük fel az erkély vagy ablakládák földjét is, és a ládát tisztítsuk meg a tavalyi szennyeződéstől. A kúszónövények (Scindapsus, Phylodendron, stb.) hosszú, megnyúlt hajtásaiból dugványt vághatunk, és ezt vízben gyökereztethetjük.
Közeledik az Anyák Napja is! Nincs is jobb érzés, mikor kertünkből szedett virágcsokorral köszönthetjük szerető édesanyánkat!
KERTÉSZETI TANÁCSOK VIDEÓN: IRATKOZZON FEL YOUTUBE CSATORNÁNKRA ITT
