A Dél-Afrikából származó, változatos virágszínű, hosszan virágzó muskátli az egyik legnépszerűbb balkonnövény. Nálunk az erkélyen balkonládába ültethető félfutó és futó fajok a legelterjedtebbek.
A muskátli, az 1600-as években jutott el Európába. Őse a kisméretű fokföldi félcserje, amelynek több mint 250 faja létezik. 1738-ban Johannes Burman elnevezte a növényt Pelargonium-nak, mert a növény virága hasonlít a gólya csőréhez. A muskátli fajtájától függően 20 cm de akár 150 cm magasra is megnőhet. Ha leveleit megdörzsöljük, muskotályos illatot érezhetünk, amely egy erősen fűszeres illat. Származási helyén akár bokros formában a 3 méter magasságot is elérheti. Szubtrópusi származású, igényli a napfényt és a meleget. Sok növénnyel ellentétben virága ehető, nem mérgező. Virágzása májustól októberig tart.
A kerti vagy álló muskátli (Pelargonium x zonale) 25-35 cm közötti magasságot elérő, dús lombú növény, bokrosan elágazó szára felfelé áll. Az egyik legkedveltebb és egyben legigénytelenebb muskátli fajta. Legfontosabb információ róla, hogy csak nyáron szabad kiültetni és a teleltetésről külön gondoskodni kell. A szárakból kiinduló esernyőszerű fejek 5-12 virággal is rendelkezhetnek. Legelterjedtebb virágszínek élénkpiros, rózsaszín, de találhatunk fehéret is.
A futó muskátli (Pelargonium x peltatum) vékonyabb szárú, erős lombozatot fejleszt, 60-90 cm hosszúságú hajtásai csüngők. Balkonban és csüngő kosárban is szokták tartani. A kerti muskátlihoz hasonlóan áprilistól októberig virágzik. Egyszerű vagy telt virágainak színe fehértől a rózsaszín különböző árnyalatain át mély pirosig, liláig terjed.
Az illatos muskátli hűvösebb éghajlaton szobanövényként, melegebb éghajlaton kerti növényként is tartható. Levelei mélyen bevágottak és tapintása bársonyos mivel levelein apró szőrzetek találhatóak. Sokan nem is tudják, de illatos fajait, mint például a citromillatú (Pelargonium odoratissimum), almaillatú (Pelargonium x fragrans) muskátlit, a parfümiparok kedvenceinek tartják. A rózsaillatú muskátlit (Pelargonium graveolens) rózsaolajak kiegészítésére vagy akár hamisítására is szokták használni.
A muskátli szerelmeseinek ajánlható a szobában is pompásan virágzó nemes muskátli (Pelargonium grandiflorum). Nyáron ez is kitehető a szabadba. Virágzási ideje rövidebb, tavasztól nyár közepéig tart.
A muskátlik telepítésénél fontos a laza, levegős, jó tápanyagtartalmú föld. Legjobb, ha a növények számára előre bekevert muskátlinak megfelelő virágföldet vásárolunk. Szeretik a déli fekvést, a bő öntözést. Fontos, hogy ne maradjon az öntözővíz a cserépben, mivel a gyökerek könnyen berothadnak. A balkonláda alja legyen lyukas, és érdemes vízfelfogó edényt is használni. A muskátli nagyon jól mutat agyagedényekben, kőedényekben is, természetesen ezek is legyenek lyukasak, és stabilak. A csüngő edények, ládák, ámpolnák legyenek mindig jól lerögzítve, mert a növény erős lombozatot fejleszt, ami a vízzel telt tartóval együtt már igen tetemes súlyt jelent. Nagy lombja miatt sokat nem is érdemes egymás mellé ültetni. Ha nagyobb, több hellyel rendelkező tárolóba tesszük muskátliainkat, dúsabban fognak virágozni mint kisebb, szűkebb tárolókban.
Kiültetés során más virágzó egynyári fajtákkal is kombinálhatjuk. A variációknak csak fantáziánk szab határt, pl:
- Begónia (Begonia sp.)
- Lobélia (Lobelia sp.)
- Kék bojtocska (Ageratum houstonianum)
- Petúnia (Petunia sp.)
Tartásuk bőséges öntözésben (főleg növekedési időszakban: tavasszal-nyáron), és jó tápanyagellátásban merül ki. A virágoztató tápoldatok segítik a virágzást, erre a célra jók a tartós hatású műtrágyák is, ha nem akarunk sokat bajlódni a rendszeres tápanyagellátással. Az elhervadt virágokat mindig távolítsuk el, hogy dúsabb virágzást érjünk el: a termésérlelés fölösleges energiát von el a növénytől.
A muskátlit könnyen szaporíthatjuk. Lehetőleg augusztusban a cserépben nevelt növényekről vágjunk fejdugványokat (a kiültetett muskátlik gyakran túl nedvdús hajtásokat képeznek, és a belőlük készített dugványok télen könnyen megrothadnak). A dugványok könnyen meggyökeresednek tőzeg-homok keverékben. Ezután ültessük át őket, és csípjük le a hajtáscsúcsokat.
A teleltetés sokak problémája. Szerencsére nem annyira kényes a növény, hogy az első fagyokat ne élje túl. A hűvösebb időkben, világos és száraz, lehetőleg hűvös helyen (2-5 fok) tartsuk. Csak egészséges muskátli teleltetésére van lehetőség.
A muskátli kártevőit, mint például az üvegházi molylepkéket úgy lehet elkerülni, hogy néhány illatos tövet is beszerzünk, amelyeket nem kedvelnek a rovarok.
VIDEÓ: A muskátli - hogyan gondozzuk, hogy mindig virágozzon?
Kertészeti tanácsok március közepére >>>
