Webáruház ügyfélszolgálat (H-P: 8-16h): +36 20 420 48 60

A sövényen túl - a smaragdtuják ideje lejárt

Meglepetést okozhat, amikor tavasz közepén egy-egy kertes ház kerítéseként az ősz színeiben pompázó, zöld, sárga, bordó, rozsdabarna sövényeket látni. Ez azonban nem egyszerű divat, hanem a természet diktálta trend.

Az elterjedt smaragdtuják ideje lejárt. Az éghajlati viszontagságok miatt ugyanis felütötte fejét a gomba, amelyek ezek krónikus betegségéhez, végül pusztulásához vezet. A kertészetekben járva azonban a szivárvány színeit idéző, az égbe törő sövénynövényeket láthatunk, amelyek egyre gyakrabban válnak díszévé és közben kerítésévé egy-egy kertes háznak. Nem pusztán a trend diktál, a logika és az észérv is az újdonságok mellett áll.


Gáfor Gergő, kertészmérnökünk szerint számos olyan sövénynövény van, amelynek gondozása ugyan kicsit macerásabb, mint elődeiké, ám hálásabb is náluk. Ezeket rendre nyírni kell ahhoz, hogy csinosan ékítsék a kertet, védelmezve ezzel a bentlakókat, távolmaradásra késztetve a betolakodókat.

Gergő a lomblevelű és tűlevelű örökzöldekre esküszik. A tűlevelű örökzöld például a leylandi hamis ciprus, amely nagyjából évenként egy méterrel lesz magasabb – akár 2,5 méterre is megnő –, remek szél- és porfogó! A zöld vagy sárga leylandikat egymástól 80–100 centiméterre kell elültetni, és rendszeresen meg kell „etetni” őket tápanyaggal.

A lomblevelű örökzöldek szintén kedvelt sövények. Elsőként a napos és fényárnyékolt helyeket egyaránt kedvelő babérmeggyet emelnénk ki: ezt 80 centinként érdemes elültetni, nyírni kell és hetente locsolni. A tápanyagot a babérmeggy is szereti – hasonlóan az összes sövénynövényhez –, de a leylandinál mindenképp lassabban nő, négy–öt év alatt éri el a kétméteres magasságot.

Hasonló tempóban növekszik a korallberkenye is, amely akár tűző napon is elvan, a friss hajtások zöldellnek, ám nyírni kell, mert a kifejlett növény piros színe hamar barnába vált. A félárnyé kos és árnyékos helyet szereti a zöld, sárga, fehér színben, illetve ezek kombinációiban díszelgő kecskerágó, ennek példányait egymástól 60 centiméterre jó elültetni.

A tiszafa növekszik a leglassabban, évente alig 15 centimétert. A kicsit a tujára hajazó oszlopos növénynek több fajtája is létezik, sövényfunkcióban mindenképpen nyírni kell.

Forrás: Pont Magazin / Tapody-Németh Katalin