Az amerikai újgazdag milliárdos látogatóban van az öreg angol lordnál, és csodálja a kastély körül a dús, angol gyepet.
- Mondja, Lordom, hogy érik el, hogy ilyen szép pázsitjuk van? Nagyon tetszik, én is szeretnék otthon ilyet. - kérdezi irigykedve.
- Nos, igen egyszerű a válasz: csak nyírjuk és öntözzük, nyírjuk, és öntözzük. Persze, amikor nem esik.
- Ennyi? Ezt én is meg tudom csinálni.
- Ennyi. És ezt csináljuk már háromszáz éve...
Szerencsére nekünk nem kell ennyi időt várnunk. Ha ezeket az egyszerű, de fontos lépéseket betartjuk, minden esélyünk megvan, hogy a kívánt gyepben gyönyörködhessünk.
1. Átgondolt tervezés
A gyepfelület kialakításakor tervezzünk egy kicsit. A kert elrendezésekor sokszor úgy gondolunk a gyepre, mint egy kitöltő felületre, amit a cserjék, fák és burkolat közé illeszthetünk. Ez a gondolkodás a fenntartás során megbosszulhatja magát. Ha túl vékony (kb. 1 m-nél keskenyebb) sávban telepítjük a gyepet, akkor gyorsan kikophat, és nehéz elérni fűnyíróval. A másik gond lehet, ha a gyepbe elszórva ültetünk cserjéket: ez eredményezheti, hogy fűnyíráskor úgy érezzük, egy akadálypályán szlalomozunk (elektromos fűnyíróval a kábel plusz izgalmakat okoz). Ugyanakkora felületű, de rossz alaprajzi elrendezésű gyepet akár háromszor annyi időbe is telhet lenyírni.
Ehelyett tervezzünk kompakt, nagyobb méretű, lehetőleg napos füves területet, és a cserjéket is inkább foltokban helyezzük el, a kert határai mentén. Rézsűre akkor telepítsünk gyepet, ha elég nagy és lankás a fűnyíró könnyű mozgatására (nem szép, ha a tetejét „leborotváljuk'). A kisebb felületeknek vagy rézsűknek talajtakarókkal (ezek 5-60 cm magas, egyenletes takarást adó növények) vagy, ha kevés a fény, árnyéki gyeppótló fajokkal adhatunk rendezett hatást. Függőleges ágyásszegély helyett földbe süllyesztett vagy térkőből kirakott szegély alkalmazásával a fűnyíróval a gyep határán is tudunk dolgozni, és nem kell fűszegélynyírót használnunk.
2. A megfelelő fajták telepítése
Gondoljuk végig, milyen célra szeretnénk a gyepet használni, mert ez fogja meghatározni a használt fűmagkeverék típusát. Ha nagyon szép, de keveset használt felületet szeretnénk, akkor vethetünk díszgyepet. Taposástűrő gyepet telepítsünk, ha kevesebbet tudjuk gondozni, és gyerekek is játszanak rajta. A sportgyepet házikertbe is jó, elviseli a fokozott igénybevételt, és egészen rövidre nyírhatjuk. A legtöbb fűféle napon fejlődik jól. Ha kertünk árnyékos, akkor árnyéktűrő fűmagkeveréket használjunk.
3. A terület előkészítése, hosszú távra tervezve
A gyep telepítésénél fontos a jó talajelőkészítés. Az építkezés során sajnos könnyen előfordulhat, hogy a törmelék az altalajba kerül a kert szintjének kiegyenlítésre, ezen optikai fedésként kb. 5 cm eredeti talajt találunk. Ha hosszú távon szeretnénk szép gyepet, érdemes a területén 10, de inkább 20 cm mélyen kicserélni a talajt tápanyagdús kerti talajra, és ezt lehetőleg ősszel egyenletesen elteríteni. Gyepszőnyeget tavasztól őszig fektethetünk, lehetőleg borús napon. Ha fűmagot vetünk, 10°C feletti talajhőmérsékletre van szükség. Április végétől augusztus végéig esős időszak a legalkalmasabb, mert fontos, hogy a nyirkos magok 2-3 hétig ne száradjanak ki.
4. Rendszeres, egyenletes öntözés
Az egyenletes, bőséges, de szabályozott öntözés a szép gyep egyik alapfeltétele. Nálunk több vízzel kell öntözni, mint az esős, enyhe Angliában. Az öntözésre a leghatékonyabb megoldás az automatikus öntözőrendszer. Érdemes a kert elkészülte előtt betervezni és telepíteni, legjobb, ha lehetőségünk van kutat fúratni, és merülőszivattyúval a talajvízből öntözni. Ez a beruházás két-három év alatt megtérülhet, és nem kell ivóvizet használni. Ha rendszerünket ciszternával egészítjük ki, esővizet is gyűjthetünk, ami még alkalmasabb az öntözésre. A programozottan éjszaka kijuttatott öntözővíztől nem égnek meg a levelek, területileg és időben is egyenletes a vízkijuttatás, és mivel nincs olyan erős párolgás, mint nappal, kevesebb vízre van szükség.
5. Gyakori nyírás, a kellő magasságon
A másik elengedhetetlen, és mindenki által ismert munka a fűnyírás. A nyírásnál a legfontosabb a vágási magasság. Átlagosan 3-5 cm-re vágjuk, de ez függ a gyepfajtától, időjárástól, évszaktól. Tavasszal akkor kezdjük, amikor a fűszálak elérik a 6-8 cm-es magasságot. Állítsuk a magasságot 3-4 cm-re, és lehetőleg hetente kétszer nyírjunk füvet. Legjobb, ha a fűszálak egyharmadát vágjuk le. Nyáron elég hetente egyszer nyírni, magasabbra véve a magasságot. A magasabb fűszálak jobban beárnyékolják a gyökereket, a talaj nyirkosabb marad, nem ég ki a fű, nem csíráznak ki a gyommagvak sem.
6. A gyep lazítása levegőztetéssel
A betömörödött talaj és elhalt fűszálakból képződő gyepnemez elzárja a fűszálak gyökerétől a levegőt, és ettől kiritkulhat, bemohásodhat vagy begombásodhat a gyepünk. A levegőztetés vagy vertikulálás segít ezen. Eltávolítja a gyepnemezt, és kis darabokat emel ki a talajból. Ezt végezhetjük kézzel vagy gépi vertikulátorral is. Tavasszal kezdjünk a késes gereblyéhez hasonlító kézi szellőztetővel, és hathetente ismételjük meg. Kora ősszel végezzük el a teljes szellőztetést, ehhez használjuk a motoros vertikulátort. Legjobb, ha a gyepet ősszel, enyhe eső után levegőztetjük, nem baj, ha a talaj nyirkos, de ne legyen átázott.
7. A szükséges tápanyagok pótlása
A trágyázás biztosítja, hogy a gyep mindig zölden és erősen fejlődjön. Alkalmazhatunk szerves és műtrágyákat is. 3-4 évente tavasszal vegyünk talajmintát, vizsgáljuk meg a tápanyagtartalmat és a pH-t (a gyep 6,5 és 7,2 között érzi jól magát). Tavasszal tartós hatású, nitrogéntartalmú gyeptrágyát juttassunk ki. Nyáron érdemes folyékony tápoldattal segíteni a keletkező tápanyaghiányt (ez már ne legyen nitrogénben gazdag). Ősszel a homokos, tápanyagban szegény talajt javítsuk komposzt hozzákeverésével.
