Webáruház ügyfélszolgálat (H-P: 8-16h): +36 20 420 48 60

Irodai növények

Élő 'légfrissítő' az irodában

Naponta 8 órát töltünk munkahelyünkön, zárt térben. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen a belső tér levegője, amiben napunk 1/3-át töltjük. A ritka szellőztetés, a rosszul beállított szellőztető berendezés, a bútorfestékekből, padlószőnyeg ragasztásából párolgó káros anyagok mind kihatással vannak közérzetünkre, teljesítményünkre.


A levegőminőséget befolyásoló tényezők közül a levegő nedvességtartalma az egyik legfontosabb. A túl magas páratartalom a gombák szaporodásának kedvez, penészedést okozhat, a túl száraz (ami a gyakoribb) pedig sérülékennyé teheti a bőrt, a nyálkahártyát, amelyek így már nem tudják megfelelően ellátni szervezetünk első védelmi vonalának szerepét. A száraz levegő miatt bekövetkező leggyakoribb kellemetlen tünetek mindenki számára ismertek: szájszárazság, orr és/vagy füldugulás, szem és bőr viszketés. Az ilyen helyen dolgozók könnyebben megfáznak, és arcbőrük is több hidratálást igényel. Páratartalom növelésére főként  páfrányféléket, kenciapálmát, vitorlásvirágot, fikuszt, borostyánt, filodendront használhatunk. Az irodai levegő minőségét alapvetően meghatározza annak szennyezettségi foka. A levegőben megtalálható káros anyagok ingerlik a nyálkahártyát, szemet, és narkotikumként hatnak az ilyen közegben dolgozókra. Ez kábultság, nehezebb koncentrálóképesség és kisebb teherbírás formájában jelentkezik. Jellemző káros anyag források: Berendezés (pl. műanyag padlók, padlószőnyegek, szekrények ragasztása, festéke) Kis használati tárgyak (pl. oldószeres hibajavítók, pillanatragasztók) Nagyobb használati tárgyak (pl. fénymásolók, nyomtatók)

Ha ezek használatán nem áll módunkban változtatni, akkor hatékony segítséget jelenthetnek az alábbi növények: A dracénák bizonyulnak a legsokoldalúbbnak ezen a téren: megkötik a formaldehidet, benzolt, triklór-etilént és ammóniát. A  fikuszok a formaldehiden és ammónián kívül a xiloltól és toluoltól mentesítik levegőnket. A xilol-, toluol tartalmon kívül a  flamingók az ammónia, a  dieffenbachiák a formaldehid mennyiségét csökkentik. Ammónia terhelésnél javasoltak még a  maranthák , a formaldehid fokozottabb jelenlétekor pedig a  pálmák, borostyánok, vitorlavirágok és  aráliák bizonyultak hatékonynak.


Együttélés a légkondicionálóval

Napjainkra a légkondicionáló általánosan elterjedt. Magyarországon főként a nyári hónapokban van rá szükség, de van, ahol télen fűtésre is ezt használják. A nyári hőségben 16-18 °C-ra beállított légkondicionálóval sok megfázás előidézhető, hiszen egy hűtött irodába lépve a felhevült szervezet nehezen kompenzálja a hirtelen nagymértékű hőmérséklet különbséget. Ez vonatkozik a növényekre is: vannak érzékenyebb fajták, melyek megfázhatnak, vagy egyszerűen csak vegetálnak, megáll a fejlődésük. Egy állandó 20-22 °C-os hőmérséklet növényeknek és embernek egyaránt jótékony hatású. Klimatizált helyiségekben a páratartalom gyakran 30% alatti. A száraz levegőt általában hűvösebbnek érzékeljük a valóságosnál, ezért hajlamosak vagyunk magasabb hőmérsékleti értéket beállítani, amely tovább fokozza a páratartalom csökkenését. A száraz levegő nem csak bőrünket, nyálkahártyánkat kezdi ki, de a porrészecskéket és egyéb káros anyagokat is könnyebben lebegteti, eljuttatva azokat légzőszerveinkhez. A nem megfelelően tisztított, karbantartott légkondicionáló tovább fokozza a helyzetet, hiszen az iroda levegőjébe juttathat baktériumokat, gombákat, vírusokat is.

Energiatakarékosabb és egészségesebb megoldást jelenthet, ha a hőség ellen más védekezési formát választunk: redőnyök, reluxák alkalmazása mellett lombhullató fákat ültethetünk ablakunk elé, de nagyon hatásos megoldás a Lechuza párologtató edény használata is.

Irodai gépek: áldás vagy átok?

Technikai vívmányaink között megjelentek a fénymásolók, nyomtatók, melyek napjainkban nélkülözhetetlen segítői az irodai munkának. A légszennyezés kapcsán már kevesebbet beszélünk róluk, pedig érdemes tisztában lenni azzal, hogy ezek a gépek - különösen a régebbi típusok -, ózont és port bocsátanak ki magukból. Ózon a magas feszültség hatására keletkezik a levegőben található oxigénmolekulák átalakításával. Magas koncentrációban irritálja a szemet, a nyálkahártyákat és erős fejfájást okoz. A por a gép szellőztető rendszerén keresztül kerül a levegőbe a másolópapírból, vagy ritka esetben a festéktartályból kihulló festékporból. Gyakori használat mellett szellőztessék gyakrabban az ilyen gépeket tartalmazó helyiségeket, vagy helyezzék őket nagyobb légtérbe! Mindkét esetben javasolt, hogy tartsanak a helyiségben olyan növényeket, melyek a levegő káros anyag koncentrációját képesek megkötni!

 

Az ideális vízellátás módszerei

A munkahelyi növények gondozása mindig felveti azt a kérdést, hogy ki öntözi őket hétvégén vagy a szabadságolások időszakában. Erre nyújt tökéletes megoldást a hidrokultúrás növénytartás és a speciális önöntöző növénytartók rendszere.

Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a rendkívül praktikus és higiénikus hidrokultúra (=vízkultúra), mint növénytartási módszer. Neve is utal rá, hogy a növények ez esetben virágföld helyett tápoldatos vízben fejlődnek. Gyökereik kiégetett agyaggranulátumba kapaszkodnak, melyek a vizet szintén magukba szívják, és felületükön keresztül párologtatják, így szabályozva a levegő nedvességtartalmát. A vízszint ellenőrzéséhez nem szükséges a kaspóból kiemelni a cserepet, egy tartósan behelyezett vízszintmérő folyamatosan tájékoztat minket a tartóban lévő víz mennyiségéről, amelyet 2 hetente elég pótolni.

A hidrokultúrás/vízkultúrás növények beszerzése költségesebb, de hosszú távon megtérül a befektetés, mert kevesebb gondozást igényelnek. Kifejezetten ajánlatosak olyan irodákban, várókban, intézményekben ahol a higiénére nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Az irodai növénytartásban nagy segítséget jelentenek az önöntöző növénytartók, melyekben 1 vagy akár 2 hetenkénti vízutánpótlást igényelnek csupán a növények. Ez esetben is vízszintmérő segíti a növény gondozóját. Az önöntöző növénytartó két egymásba helyezett tartót jelent valójában: az egyik maga a kaspó, a másik a kiemelhető belső betét, amely tartalmazza a beültetett növényt és egy speciális belső betétet, amely lehetővé teszi, hogy csak a növény igényének megfelelő mennyiségű vizet vegye fel az ültető közeg. Gyakorlott növénygondozó személyzet hiányában az első 12 hétben érdemes az önöntöző rendszer beállítását szakemberre bízni, mert ebben az időszakban még nem érik el a gyökerek az edény alján lévő víztározót, ezért öntözővíz utánpótlásáról a földlabda folyamatos átnedvesítésével kell gondoskodnunk.

 

Egészséges irodák

Egészséges növények a munkahelyen címmel (www.healthygreenatwork.org) EU tájékoztatási kampány indult 10 országban (Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Svédország) a növények kedvező hatásainak ismertetésére a munkahelyeken. A program során az alábbi eredmények születtek:

Egy felmérés szerint, a betegség miatti munkahelyi hiányzások száma hat hónap alatt tizenötről öt százalékra csökkent, amikor a növényeket közelebb helyezték a dolgozók monitorához. Más tanulmány szerint a növények jelenléte az irodában csökkentette az olyan általános panaszokat, mint a levertség, fejfájás, légúti irritációk. Egy felmérés szerint, ahol az irodában nagyobb mértékben voltak párologtató növények voltak, a betegség miatti hiányzás csökkent.

Számos kutatás kimutatta, hogy a növények hatása a művi környezetben stresszoldó hatású. Jelenlétükben nő a komfortérzet, míg az ingerlékenység, feszültség vagy levertség csökken. Az is felmerült, hogy a zöld szín kórházi környezetben kedvezően hat a gyógyulási folyamatra és a számítógép mögött dolgozók stressz tűrő képessége is jobb.

Számos vizsgálat igazolta, hogy míg a növények kellemes munkahelyi környezetet teremtenek, a 'steril' iroda, gyakran untató. Az egyik felmérés kimutatta, hogy összefüggés van a beltéri növények és a kevesebb egészségügyi panasz, valamint a jobb hangulat között. Egy másik szerint, a vizsgált plaza látogatottsága megnőtt, miután növényekkel díszítették. Miért? A növények kellemesebb atmoszférát teremtenek, feldobják a környezetet, javítják a levegő minőségét. Egy holland tanulmány pozitív összefüggést talált a növények és az iroda dolgozóinak produktivitása között (a dolgozók saját állítása szerint). Valóban igaznak bizonyult azoknál, akik legalább 4 órát töltöttek monitor előtt. A növények kedvezően hatottak a munkatársak kreativitására és koncentráló képességére. A növényekről az is kiderült, hogy jó hangelnyelők, vagyis a dekorációs értékre fordított összeg igen jó befektetés volt.

A munkahelyi növényekről az alábbi kimutatás készült:

  • megkötötték a káros anyagokat
  • emelték az levegő páratartalmát
  • csökkentették a stressz szintjét
  • javították a megjelenést
  • kiszűrték a port és a szennyező anyagokat
  • hűtő hatásuk volt
  • javították az általános hangulatot
  • csökkentették a zajokat

 

Növénydekorációval, irodák növényesítésével kapcsolatosan hívja értékesítési vezetőnket!

Blaskó Erzsébet
értékesítési vezető

növénydekorációs üzletág
Mobil: 20 / 444 4290

e-mail:  e.blasko@fitoland.hu