Merev ágú, bokros, örökzöld cserje. Nevét a levelek viaszos tapintásáról kapta. Kis, tű alakú levelekből álló sötétzöld lombtömegben gyönyörű, citromillatú virágtengert hoz. Jó vízáteresztő, homokos talajt kedvel, ez lehet semleges vagy enyhén savanyú. Növekedési időben rendszeresen, de mérsékelten öntözzük, a növekedési időn kívül alig igényel vizet. Virágzás után, nyáron kétszer-háromszor a virágzó hajtásokat félhosszig vágjuk vissza, hogy lombja kompakt maradjon. Min. 5°C hőmérsékletre van szükségük, világos helyen teleltessük. Tavasszal magról szaporíthatók, nyáron félfás dugvánnyal. Túl sötét és túl nedves környezet hatására virághullás következhet be.

A margitvirág edényben tartva vagy kiültetve is nyári hangulatot visz kertünkbe. Egyszerű nevelést igényel: víz, kevés tápanyag kell neki, és az, hogy az elnyílt virágokat a nyár folyamán eltávolítsuk. Fehér, sárga vagy rózsaszín virágait májustól júliusig hozza. Napos vagy félárnyékos helyet kedvel, vízigénye közepes. Télen hűvös, világos helyen teleltessük. Jó vízáteresztő képességű talajt szeret, ültethetjük virágágyásba vagy ládába is.

Kis, kompakt, párnás habitusú félcserje vagy cserje. Könnyű kezelhetősége miatt kiváló szegélynövény. Virágai kékek, lilásak, rózsaszínűek vagy fehérek, egész nyáron virítanak. Szereti a jó vízelvezetésű talajt, nyáron, teljes növekedés idején bőven öntözhetjük, később kevésbé. Virágos hajtásait virágzás után vágjuk vissza, hogy kompakt maradjon. Télen takarjuk, erős fagyra érzékeny. Tavasszal 5-6 cm-es zölddugvánnyal jól szaporítható, gyorsan és nagy arányban gyökeresedik. Teraszon, edénybe ültetve szabályos gömb alakú, mutatós lesz. Cserépben fagymentes helyen teleltessük.

Virágaiért ültetett évelő, vagy örökzöld mediterrán cserje. Április-májusban dúsan hozza narancssárga vagy piros karomszerű, tölcséres pillangós virágait. Levelei tűre emlékeztetnek, csomóban állnak, színük ezüstös. 30 cm-nél nem nő nagyobbra, ezért kis erkélyen is jól elhelyezhető, függőkosárba is alkalmas. Fontos a rendszeres öntözés, de a pangó víz kárt tehet a gyökérben. 5°C feletti hőmrsékleten teleltessük. Télen kevés vizet kapjon.

Hazája Dél- Amerika. Virágja legtöbbször fehér színű, de az újabb hibrideknek köszönhetően már lehet kapni piros, rózsaszín virágú változatokat is. A szabadban teljes napot igényel, üvegházban viszont az erős naptól védeni kell. Hőigénye tavasztól őszig szobahőmérséklet, télen 8-12 fokos helyen kell teleltetni, ekkor lehullajtja a levelét. A szabadban nagyon meleg, védett helyen virágzik. Tavasztól őszig rendszeres vízellátást igényel, télen keveset kell öntözni. A humuszos, tőzeges, kissé meszes földet szereti. Csak akkor fejlődik szépen, ha gyökerei növekedéséhez megfelelő helyet biztosítunk, nem való kis cserépbe. Tavasztól őszig hetente egyszer kell tápozni virágos növényes táppal. Tavasszal a levelek megjelenése előtt vissza lehet metszeni.
Sok helyen a Dipladéniát és a Mandevillát egy név alatt a Mandevilla - Sundaville néven említik. Pedig a kettő nem ugyanaz, közös tulajdonságuk, hogy a meténgfélék családjába tartoznak. A Dipladénia virágszirma hegyes, hazája Mexikó, a virág színe általában piros, igényei is mások. Mandevilla virágszirma lekerekített, kissé bevágott.

A Metrosideros az egyik legalkalmasabb növény a teljesen napos balkonokra. A szürkészöld levelek fonákja enyhén molyhos, virágai tűzvörösek. Savanyú kémhatású rhododendron-földbe ültessük, a növekedési időszakban bőségesen öntözzük, de kerüljük a pangó víz kialakulását. Virágzás után bátran megmetszhetjük.

A metrosiderosok Ausztráliában, a déli szigeteken és Afrika déli részén honos fák, cserjék vagy liánok. A Metrosideros excelsa az egyik legalkalmasabb növény a teljesen napos balkonokra. A szürkészöld vagy sárga-tarka levelek átellenesen állnak, fonákuk enyhén molyhos, virágai tűzvörösek. Savanyú kémhatású rododendron-földbe ültessük, a növekedési időszakban bőségesen öntözzük, de kerüljük a pangó víz kialakulását. Virágzás után bátran megmetszhetjük. Karácsonyfának azért nevezik, mert december végén nyílnak vörös pomponszerű virágai. A leánderhez hasonlóan, kiválóan tartható dézsás növényként.

Elfekvő, lecsüngő hajtásokat fejlesztő fajtacsoport. Húsos, kopasz, fényeszöld leveleik a borostyánéra emlékeztetnek. A virágok egyszerűek vagy félig teltek, színskálájuk a fehértől a rózsaszínen és a vörösön át a liláig terjed. Sajátos hajtásaik miatt csaknem kizárólag erkélyek vagy ámpolnák beültetésére használjuk.

Bokros habitusú muskátlifajta, kerekded vagy ovális, durván fogazott levelekkel. Széles tölcséres, nagy egzotikus virágai a szabadban széltől, esőtől könnyen sérülnek. A grandiflorum fajták leginkább esőtől védett világos helyekre alkalmasak, erkélyen, vagy ablak előtt, de hűvös, világos és levegős helyiségekben is tarthatók. Nyáron, jó időben kitehetjük a szabadba, télen hidegházban teleltessük (10-12 °C).

A kerti vagy álló muskátli, dús lombú növény, bokrosan elágazó szára felfelé áll. A levelek kerekdedek vagy karéjosak, és gyakran díszíti őket sötétszínű, gyűrű alakú rajzolat. A virágok egyszerűek, féligteltek vagy teltek. Legelterjedtebb virágszínek a piros és rózsaszín, ezeknek sokféle árnyalata létezik, de találhatunk fehéret, barackszínűt, lilát és narancssárgát is.