Furcsán megvastagodott szár; húsos, viaszos levél; A levéllemezt puha szőr vagy riasztó tüskék borítják: ezek a pozsgás és kaktuszfélék jellemzői. Ezekkel a trükkökkel ezek a növények a lehető legkisebbre csökkentik a párologtatást, így tudnak a legszárazabb körülmányek között is megélni.
Hogyan tartsuk őket otthon? Hogyan csalogassuk elő a gyönyörű, hatalmas virágokat, amik mindenkit ámulatba ejtenek? Segítünk eligazodni a két növénycsoport igényeinél és tartásánál.
A 'pozsgás' (szukkulens) elnevezés gyűjtőfogalom, a megduzzadt szárral vagy levéllel vizet raktározó, szárazságtűrő növényeket soroljuk ide. A pozsgás növényeket két nagy csoportba oszthatjuk: a valódi kaktuszokra és az egyéb pozsgásokra. A valódi kaktuszok kivétel nélkül a Cactaceae-család tagjai. A pozsgás növények a legkülönfélébb nehéz életfeltéteket kínáló helyeken fordulnak elő. Általában a száraz sivatagok lakói ahol az évi csapadék mindössze 120-160 mm. Vannak olyan fajták, melyek 4000-5000 m magas sziklás hegyvidéken, mások a trópusi erdők fáin, ismét mások tengerparton élnek. Kérdezhetné valaki, hogy ha a tengerpartról és a trópusi erdőkből származnak - ahol sok a csapadék és a pára -, miért szárazságtűrők? A tengerparton élőknek azért kell takarékoskodniuk a vízzel, mert a tenger sós vizét nem tudják felvenni, és pusztulásukat okozná, így a eső által biztosított csapadékkal kell gazdálkodniuk.A pozsgások közé tartozik a nagy levelű Agave és a gyógyhatásairól évezredek óta híres Aloe vera is.
A kaktuszok az amerikai kontinensen töltik be a sivatagi és más kitett élőhelyi növények szerepét. Leveleik átalakultak tüskékké, hogy kis felületükkel minél kevesebbet párologtassanak. Gyönyörű, hatalmas, színes virágaik néha olyan, hihetetlenek, hogy úgy tűnik, odaragasztották őket (figyeljünk! - néha tényleg ez a helyzet). A virág a különös alakú, megduzzadt száron fejlődik. Ez a szár tárolja a felvett vizet sűrű gél formájában. A kaktuszok alakja rendkívül változatos, érdekes. Egyik sünre emlékeztet, a másik kavicsnak látszik. Vannak magas oszlop, kis gömb alakú, szemölcsös és szőrös fajták is. Az apró cserepekben levő növényeket látva, szinte el sem képzeljük, hogy származási helyükön hatalmas telepeket vagy áthatolhatatlan bozótot képeznek. Hazájukban sokat haszonnövényként nevelnek. Termését gyümölcsként fogyasztják, a levél rostjából kötelet, zsákokat gyártanak, levéből gyantát nyernek, erjesztve erős, bódító szeszes italt készítenek.
A pozsgások tartásánál figyeljünk arra, hogy csak napos lakásokban érdemes foglalkozni velük. A szoba száraz levegőjét nagyszerűen tűrik. A fiatal növényeket nyáron is lakásban tartjuk. Az öntözés kicsit más mint ahogy egyéb növényeinknél megszoktuk. Gondosan érdeklődjünk minden fajtánk öntözéséről. Itt van azonban néhány általános szabály:
Október/november és március/április között van a pozsgások nyugalmi időszaka, ekkor a legtöbbnek egyáltalán nem kell víz. Tavasszal és ősszel gondosan válasszuk meg az öntözés időpontját, mert kb. egy hét jó meleg, száraz idő kell a talajlabda kiszáradásához. Csak a talaj teljes kiszáradása, 1-2 hét után öntözzünk újra. Áztassuk át az egész talajlabdát. Legjobb az esővíz, de csapvíz is jó néhány nap állás után. Tavasszal és ősszel a reggeli órákban öntözzünk, nyáron este. A tápanyagokat is a vízzel juttathatjuk ki.
Aki vásárolt már egy-két kaktuszt, könnyen gyűjtővé válhat. Ha úgy érzi, megcsapta a forró, száraz sivatagi levegő, vagy már látta hosszan nevelgetett kaktuszát virágozni, esetleg vágyik rá, keressen minket. Szakértő munkatársaink készséggel válaszolnak minden kérdésére! Írjon az info@fitoland.hu címre!
Újdonságokért iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek, videók:
