Pipacs

Papaver rhoeas

1.995 Ft

Megv�s�rolhat� term�kek:

Pipacs (Vadm�k) - Papaver rhoeas 15 cm-es cser�pben

1.995 Ft

Cikksz�m: P1995

k�szleten

Kos�rba

A h�zhoz sz�ll�t�si d�j tartalmazza a csomagol�si d�jat is.

Garant�ltan alacsony �r.

Le�r�s

R�gi vagy m�s nevei: pipacsm�k, bujdos�m�k, veres vagy vad m�k, b�d�s m�k, l�dm�k, cz�czik, cucik, pitypalatyvir�g, m�kr�zsa, pippancs, vet�si pipacs, kakukkm�k, pippancs, pip�k, pillancsvir�g.
K�l�nb�z� pipacsfajok l�teznek (kb. nyolcvan fajt foglal mag�ba a nemzets�ge), k�l�nb�z� sz�nekben �s form�kban. A pipacs egy�ves (therophyta – Th) n�v�ny, �vr�l �vre magr�l szaporodik. Gy�kere egyenesen lefel� n�. Sz�ra egyenes vagy �gas, �rdes sz�r� �s kb. 0,5-1 m�ter magasra n�, megv�gva: feh�r, keser� �z� tejnedvet (gyeng�n m�rgez� alkaloid) bocs�t ki. Levelei nyeletlenek, sz�rnyasan hasogatottak. Vir�gai nagyok, ak�r 6-8 cm-es �tm�r�j�ek. Bimb�j�t a z�ld k�tlevel� kehely z�rja be, mely nem marad meg a kiny�lt vir�gon, hanem vir�gny�l�skor lehull. A kiny�lt vir�g felt�n�en skarl�tpiros sz�n�, �s 4 sziromb�l �ll, k�t-k�t szirom egym�ssal szemben. A p�rt�n bel�l sok porz� l�tszik �s a vir�g k�zep�ben van a magh�z, melyb�l a pipacs tokja keletkezik.
A tok kis m�kfejhez hasonl�, melynek tetej�n kis lapos 8-12 sugar� korona l�tszik, mely nem egy�b, mint az ugyanannyi sz�m� bib�k maradv�nya. (Vir�g�nak k�zep�n fekete folt tal�lhat�, amely a bib�knek k�sz�nhet�.) A pipacs tokja r�vid �s ford�tott toj�s alak�, �rett kor�ban a koron�ja alatt sok apr� lyuk van, melyeken kereszt�l a par�nyi magvak kiszabadulhatnak.
A pipacs magja igen apr� �s s�t�t/fekete sz�n� (sok �vig cs�rak�pesek). A tok belseje 8-12 „l�c” �ltal t�bb kamar�ra fel van osztva (n�piesen „borstart�nak” nevezik), melyeken a magvak keletkeznek. A pipacs m�just�l kezdve eg�szen j�lius v�g�ig vir�gzik, k�s�i kel�s eset�n ak�r m�g okt�berben is. A kerti m�k �se, ma m�r ritk�n �ltetik d�szn�v�nyk�nt, de t�bb nemes�tett v�ltozata is van. Sk�tok nemzeti vir�ga �s a j�t�konykod�s jelk�pe, a g�r�g mitol�gi�ban D�m�t�r Istenn� szent n�v�nye a b�zavir�ggal egy�tt. Egyes forr�sok szerint, m�r 5000 �ve termesztik �s a f�ldm�vel�s �s a term�kenys�g g�r�g istenn�j�nek (D�m�t�r) szimb�luma volt.
Angol nemes�tett fajt�i a v�ltozatos vir�gsz�n� 'Shirley' d�szpipacsok.
Napos helyet, j� v�zelvezet�s� sz�raz talajt kedvel, de gyakorlatilag b�rhol meg�l.
Felhaszn�l�sa: Csoportosan �ltetve, mez� kompoz�ci�ba remek�l illik. Term�szeth� kertekbe, �vel��gy�sokba nagyobb foltokba, p�ld�ul d�szhagym�kkal remek kontrasztot alkothatunk. D�szf�vek k�z� telep�tve a visszah�z�d�suk ut�n eltakarhatjuk az �tmeneti �res foltokat. Kiv�l� nekt�rforr�s a m�hek �s m�s hasznos rovarok sz�m�ra. �ltet�si id�szak: K�lt�ri vet�s a fagyok elm�lt�val, m�rcius/�prilisban. A vet�magokat kb. 5 mm m�lyre vess�k.

tulajdons�gok

Magass�g (kifejlett n�v�ny):	30-100 cm
A n�v�ny alkata, �letm�dja:	egy�ves
Vir�gz�s�nak ideje:	m�jus, j�nius, j�lius, augusztus, szeptember, okt�ber
Vir�g�nak sz�ne:	piros, skarl�tpiros
Jellemz�i:	d�szes term�se nem ehet�
Fogyaszthat�s�g:	gy�gyn�v�ny, m�rgez�
Egy�b jellemz�:	egyszer�en gondozhat�, kedvelik a m�hek, kedvelik a pillang�k, csoportosan �ltethet�
N�v�ny f�nyig�nye:	f�nyig�nyes
N�v�ny v�zig�nye:	sz�razs�gt�r�
N�v�ny h�ig�nye:	fagyt�r�
N�v�ny t�panyagig�nye:	Kis t�panyagig�ny�
N�v�ny talajig�nye:	j� v�z�tereszt�, talajban nem v�logat