A családi ház dísze a kert, amely összeköti a természettel, élő környezetbe helyezi. De mi legyen azokkal, akiknek nincs kertje? Nos, ablakuk, erkélyük, esetleg tetőkertjük nekik is akad. Ez a tökéletes terep az edénykertészet számára! Színpompás, megnyugtató, gazdag környezetet alakíthatunk ki az erkélyünk korlátján leomló virágzuhataggal, a falra erősített változatos kis cserepekkel, nyárra mediterrán hangulatúvá varázsolt teraszunkkal, elegáns tetőkertünkkel.
Az edényes növénytartás hagyománya az írott történelem előtti korba nyúlik vissza. Szemiramisz függőkertjét tartjuk az első tetőkertnek, a görögök apró, cserépben nevelt növényekből alakítottak ki ún. adonisz-kerteket. A dézsás növények története a középkorban Nyugat-Európában a rozmaringgal, és más meleg klímát igénylő déli növények elterjedésével kezdődött. Később az alpesi területeken ablakok, balkonok, mellvédek, lépcsőfeljárók feldíszítésével pedig a balkonvirágok terjedtek el. Így lett népszerű a muskátli, a fukszia, a begónia és a petúnia.
Mi is könnyen létrehozhatunk gyönyörű nyári kompozíciókat néhány egyszerű alapszabállyal. Kezdésként tervezzük meg, milyen színfoltot szeretnénk erkélyünkre, ablakunkba. A színharmóniák általános szabályai jól használhatók: a vörös-narancssárga-sárga a meleg színek csoportja, a kék-lila-fehér-szürkés hideg színhatású csoport. A kis méret miatt célszerű ezeket csoporton belül keverve színharmóniát kialakítani. Ha semleges hatást szeretnénk elérni, egyszínű zöld, levéllel díszítő növényeket használjunk.
A balkonvirágok máig a legkeresettebb növények, egyre bővülő fajtaválasztékkal. Kitűnőek nagy felületen élénk nyári színfolt kialakítására. Minden edényes növény kiválasztásánál fontos, hogy milyen azok tenyészhely igénye: déli oldalon napos helyre valókat helyezzünk el, keleti-nyugati oldalra világos tenyészhelyet kedvelőket, északi oldalra kerüljenek a félárnyékot-árnyékot tűrő növények. A balkonládákra jellemző, hogy sokszor olyan épületrészekre kerülnek, amelyek szélnek kitettek, nagy a napsugárzás, alacsonyabb a páratartalom, és városokban a légszennyezés is.
Nagyon fontos ezért gondosan odafigyelni a növények víz és tápanyagellátására. A balkonláda ne legyen kisebb 15x15 cm-nél, és ne legyen rövidebb 40 cm-nél, nagyobb ládákban könnyebben megmaradnak a növények, viszont ekkor számoljunk az esetleges statikai többletterheléssel. A ládákban ne álljon a víz, az alján alakítsunk ki lyukat, ha gyárilag nincs, és érdemes alátéttel ellátni a lecsepegő víz ellen. Egyre több kertészetben kaphatók modern, önöntözős balkonládák, ezek hosszabb ideig tárolják a vizet, kevesebbszer is öntözhetünk. A tápanyagellátásról a megfelelő balkon-virágfölddel gondoskodhatunk, ez nem esik össze a sok öntözéstől, jobban tartja a vizet, és több tápanyag van benne, mint a kerti virágföldben. Később hozzáadott tartós hatású műtrágyát is használhatunk. Ajánlható, népszerű, könnyen tartható, színgazdak fajták: futómuskátli (Pelargonium peltatum hibridek), petúnia (Petunia hibridek), Scaevola aemula, kerti verbéna (Verbena hibridek), törpe lobélia (Lobelia erinus), árnyékosabb helyre gumós begóniák (Begonia tuberhybrida).
Teraszunkon könnyen kialakíthatunk rusztikus, mediterrán hangulatot, ha agyagcserepekben helyezünk el növénycsoportokat. A kompozíciók kialakításánál a főnövény lehet citrusféle, ebből egyre több variáció kapható nálunk, ráadásul, ha nincs helyünk a lakásban, sok kertészet vállal teleltetést is. Kiváló fő motívum lehet még a vázra futtatott Bougainvillea, mely gyönyörű lila virágaival a görög tájak bujaságát idézi, vagy a leander, ami akkor a legszebb, ha a növény meleg, napsütéses helyen van, és sűrűn öntözzük, a cserép tányérját feltöltve vízzel. A kísérő növények lehetnek olyan fűszernövények, amelyeket változatos magasságban, különböző nagyságú cserepekben helyezünk el a főnövény előtt vagy mellett, vigyázva, hogy ne takarják ki, csak gazdagítsák a képet. A levendula, rozmaring, citromfű, lestyán, bazsalikom, szurokfű (oregano), zsálya, kakukkfű népszerű és szép évelő növények, ráadásul napos helyen fantasztikus illatot árasztanak. A kisméretű futónövények mint pl. a kis, zöld vagy tarka levelű borostyán, nagyon jó kiegészítők: a magasabb növények tövébe ültetve eltakarják a földet, és érdekes látványt nyújtanak, ahogy kiömlenek a cserépből.
Elegáns, visszafogott, reneszánsz hatást kelt a fagyálló cserépbe, vagy stílusos kültéri tartóba ültetett, formára nyírt puszpáng (Buxus sempervirens), ebből több azonos alakút elhelyezve nyugodt, klasszikus ritmust alakíthatunk ki nagyobb teraszokon, tetőkerteken.
