Kerti teend�k j�nius k�zep�n

M�jusban a sok csapad�k felgyors�totta kert�nk n�v�nyeinek fejl�d�s�t, a viharok azonban sok k�rt is okoztak. A kert rendbe t�tele, a folyamatos gyoml�l�s, a n�v�nyv�delem, �s a s�r� f�ny�r�s sok tennival�t ad nek�nk ebben az id�szakban is. Az est�k egyre kellemesebbek, a nap is k�s�n nyugszik. A f�raszt� munka ut�n j� megpihenni a teraszon, mad�rcsicserg�sben, h�s, gyenge sz�lben.

A kajszi �s az �szibarack sok gy�m�lcs�t fejlesztenek kedvez� vir�gz�s ut�n. Nagyon fontos kiritk�tani a gy�m�lcs�ket, hogy a term�r�gyek kifejl�dhessenek a k�vetkez� �vben is. A ritk�t�s akkor j�, ha minden szomsz�dos gy�m�lcs k�z�tt elf�rne egy harmadik is. Ezt v�gezz�k szakaszosan, 2-3 napos id�k�z�kben egy-k�t �gr�l tiszt�tva a gy�m�lcs�ket. Addig folytassuk a munk�t, am�g a kajszi �s az �szibarack csonth�ja megkem�nyedik. Ritk�tsuk meg az alma- �s k�rtef�k term�s�t is. Az egy csom�ban fejl�d� gy�m�lcskezdem�nyek k�z�l a 2-3 legfejlettebbet nevelj�k fel. Ha a ritk�t�shoz oll�t haszn�lunk, a megmarad�k nem s�r�lnek.

Szam�caszed�s sor�n a gy�m�lcs�ket ne t�pj�k, hanem kocs�nnyal egy�tt cs�pj�k le a t�r�l. Csak sz�raz gy�m�lcs�t szedj�nk, a nedves gy�m�lcs gyorsan rothadni kezd. A sz�rkerothad�s k�rokoz�it terjeszthetik a t�veken maradt, roml�snak indult gy�m�lcs�k, ezeket is fontos leszedni. A sz�ll�t�sra v�r� gy�m�lcs�ket helyezz�k el lapos rekeszben, m�anyag t�lc�n, k�zben �vjuk a k�zvetlen naps�t�st�l �s a t�lzott felmeleged�st�l. A szam�c�t teljes �r�sben sz�retelj�k, mert nem ut��r� gy�m�lcs.

Az �szibarackot t�bb jelent�s k�rtev� ellen permetezz�k, ezek: a keleti gy�m�lcsmoly herny�i, a kaliforniai �s szilvapajzstet� l�rv�i, a hamvas �szibarack-lev�ltetvek �s a tak�csatk�k. Figyelj�nk az el��rt �lelmez�s-eg�szs�g�gyi v�rakoz�si id�re, f�leg a korai fajt�kn�l. A kajszit �s a mandul�t a keleti gy�m�lcsmoly, a pajzstetvek, a gnom�nia �s a varasod�s ellen permetezz�k, a szilv�t �s a ringl�t a szilvamoly, a pajzstetvek, a tak�csatk�k �s a lev�lbetegs�gek ellen. K�regmoly ellen is kezelj�k a t�rzset. A mogyor�orm�nyos elpuszt�t�sa �rdek�ben kezelj�k a mogyor�bokrokat is a gy�m�lcsf�k molyk�rtev�i ellen haszn�lt permetl�vel. 10 nap m�lva ism�telj�k meg a permetez�st.

Ha els� vir�gaik elhervadtak, metssz�k meg ism�t r�zs�inkat (a teahibrideket �s a folytonny�l�kat is), ne t�l r�vidre, hogy gyorsabban kifejl�dhessen a k�vetkez� vir�got hoz� hajt�s. Cs�pj�k le a fut�r�zs�k elny�lott vir�gait is. �nt�zz�k rendszeresen �ket, �s figyelj�nk a t�panyag-ut�np�tl�sra, ezzel serkenteni tudjuk a m�sod-, illetve a folyamatos vir�gz�st. Legfontosabb t�panyag a k�lium, de vegyes m�tr�gy�t is adhatunk. V�dekezz�nk a r�zs�kn�l �s a d�szcserj�kn�l a lev�ltetvek �s a lev�ldarazsak ellen is. Keresztes vir�g� d�szn�v�nyeinkn�l (d�szk�poszta - Brassica, daravir�g - Draba, tat�rvir�g - Iberis, ternye - Alyssum) figyelj�k a k�posztapolosk�k megjelen�s�t. S�rg�sv�r�s sz�n�, fekete rajzolat� l�rv�k vagy a kifejlett egyed ellen permetszerrel v�dekezhet�nk. Gladi�luszt m�g �ltethet�nk, a k�s�i, �sz eleji vir�gz�sra tervez�nk, sz�ks�g eset�n, �sszel takarhatjuk f�li�val. Ehhez azonban nagy gum�kat �ltess�nk, amik hamar vir�got fejlesztenek. J�nius elej�n m�g saj�t nevel�s� vagy v�s�rolt pal�nt�kb�l be�ltethetj�k erk�ly�nket.

A magasabb �vel�k k�z�l �rdemes az elvir�gzott szarkal�b (Delphinium), zergebogl�r (Trollius), �s k�ll�rojt (Erigeron) sz�r�t 15 cm-rel a f�ld felett visszav�gni. Ekkor �j hajt�sokat nevelnek, �s ha j�l gondozzuk, �s kedvez� az id�j�r�s, m�g egyszer vir�gozhatnak. Ha nincs el�g hely�nk, az alacsony �vel�k k�z�l a gyepp�tl�k terjed� t�vei legy�keresedve probl�m�t jelenthetnek. A f�l�sleges hajt�sokat �rdemes lev�gni, �s hobbih�zban vagy hideg�gyban gy�kereztetni. Ez a h�nap a f� vir�gz�si ideje az �riszeknek. Vir�gz�s ut�n t�oszt�ssal lehet szapor�tani: ezeket nevelj�k egy �vig cser�pben, vagy szapor�t�l�d�ban.