Ir�ny a kert! (21. h�t)

H�tv�gi teend�k a kertben 21. h�t, m�jus 23-25.

Legkor�bbi cseresznyef�ink elkezdtek zsend�lni. A sz�retre �rdemes idej�ben felk�sz�lni, mert a magas t�rzs�, hatalmas, g�la koron�j� cseresznyef�k nem k�nny�tik meg a gy�m�lcs�k leszed�s�t. A f�ra m�sz�st ker�lj�k el, vagy alkalmazzuk a lehet� legritk�bban, mert a balesetvesz�lyen t�l a fa k�rge is k�nnyen s�r�lhet. Sok vessz� is �ldozat�ul esik a f�n val� k�zleked�snek. J� l�tr�kkal, kamp�kkal cs�kkenthetj�k a f�ra m�sz�st. A csereszny�t kocs�nnyal (sz�rral) kell szedni, de nem a term�r�sszel egy�tt, mert a j�v� �vi term�st teheti t�nkre, ha a gy�m�lcs�t tart� kis term�r�szt is elt�vol�tjuk. F�rads�gos lehet, de minden gy�m�lcs�t szedj�nk le a f�r�l - a korona cs�cs�n, vagy az �g v�g�n lev�ket is - mert ezek a f�n maradva sok betegs�g, k�rtev� terjeszt�j�v� v�lhatnak.

Fontos, hogy abbahagyjuk a szam�ca �nt�z�s�t: a sz�rkepen�szes (Botrytis) fert�z�s sz�vesen megtelepszik a fejl�d� gy�m�lcs�k nedves gy�m�lcsfel�let�n. A h�m�rs�klet el�g magas ahhoz, hogy a hidegen hajtatott szam�cat�vek szabadon is be�rlelj�k term�s�ket, levehetj�k a f�li�t az �gy�sokr�l.

A gy�m�lcsf�kr�l t�vol�tsuk el a k�l�nb�z� k�ros�t�kat, �s a k�ros�tott n�v�nyi r�szeket �gess�k el. Az amerikai feh�r sz�v�lepke minden f�n megtelepszik, a fiatal herny�k sz�ved�k v�delm�ben tev�kenykednek; az �szibarackon �s a mandul�n sz�v�darazsak h�znak �ssze leveleket, �s lev�lfodrosod�s fert�z�se j�rhat a hajt�sr�szek �sszezsugorod�s�val, h�lyagosod�s�val, elsz�nez�d�s�vel. A k�rt�n a hajt�sv�geket a hajt�shervaszt� dar�zs k�ros�thatja, a p�kh�l�s k�rtedar�zs l�rv�i �sszesz�v�tt lev�lcsom�kat alkotnak. Permetezz�k a szilvamoly rajz�sakor vesz�lyeztetett szilva- �s ringl�f�kat, a permetl�be tegy�nk lev�llyukacsosod�s �s poilisztigm�s lev�lfoltoss�g elleni szert is. A ribiszke �s k�szm�tebokrok bogy�inak fejl�d�se idej�n lev�lfoltoss�gok, �s lisztharmat puszt�thatja a lombot. Az ezek ellen k�sz�tett permetl�be tegy�nk rovar�l� szert is, ha lev�ltet�telepet, lev�ldar�zsl�rv�kat, vagy az �vegsz�rny� ribiszkelepke rajz�s�t �szlelj�k.

Az �szi s�rd�sz�t�sre sokan termesztenek krizant�mot is a h�zikertben. Ehhez most kell a gy�keres pal�nt�t beszerezni, �s a kertbe ki�ltetve nevelni. A krizant�m nevel�se sor�n nem �rdemes egy-k�t t�vel foglalkozni, mert el�g apr�l�kos munka. �rdemes t�bbet termeszteni, f�leg, ha van el�g hely�nk, �s f�liapal�stot is tudunk alkalmazni. Okt�berben ugyanis m�r el�fordulhatnak olyan fagyok, amikor �rdemes takarni a vir�gokat. Gerber�t �s fr�zi�t is termeszthet�nk szabadf�ldben, ha van f�li�nk: kar�csonyig is vir�gozhatnak takar�ssal �s kev�s f�t�ssel. Ezut�n a n�v�nyek t�v�t fel kell szedni, �s teleltetni kell fagymentes helyen.

Most mutatja legszebb pomp�j�t �vel�kert�nk, a legt�bb �vel� ilyenkor ny�lik. Be�ltethetj�k egyny�ri vir�gokkal az �vel�foltban esetlegesen el�fordul� hi�nyokat - ha nem tudunk p�tolni n�h�ny t�vet, ami elfagyott, kipusztult a t�len. Ugyan�gy be�ltethet�nk egyny�riakat a vir�gos hagym�sok k�z�.

Egyny�ri, k�tny�ri vagy ak�r �vel� n�v�nyeinket is k�ros�thatj�k a meztelen csig�k, k�l�n�sen nedves, csapad�kos id�j�r�s, vagy rendszeres �nt�z�s eset�n. F�leg a leveleket t�madj�k, de b�rmelyik n�v�nyi r�szt megr�ghatj�k. A porr� t�rt, �getett m�sz, vagy a por�tott szuperfoszf�t j� nedvsz�v� anyagok, ezeket alkonyati �r�kban �rdemes kisz�rni. Emellett l�teznek speci�lis csiga�l� k�sz�tm�nyek is. A d�szf�k, d�szcserj�k kedvelt gazdan�v�nyei az amerikai feh�r sz�v�lepk�nek. A hajt�sv�geken telepszenek meg, a megtal�lt f�szkeket a hajt�sv�ggel v�gjuk le, �s �gess�k el.

�